"Sóhajt kedvesen az erdõ köröttem, Zordon fák ágai alatt csendesen, Elgondolkodva lépkedek magamban, Rõt leveleken az õszi avarban, Elmúlnak percek s hosszú órák Találgatom miképpen lelem módját Legszebb titkom, hogy eljusson Te hozzád Eléd állni, várni szólni nem merek Kiáltom gyáván a csendnek:" |